Korábbi Interkozmosz szovjet és orosz projekt
A Halley üstökös tanulmányozása céljából indított VEGA küldetésben mi fejlesztettük ki a követő és képalkotó rendszereket, amelyeknek kettős funkcionális redundáns felépítése volt. A képalkotó rendszer az űrkutatás történetében az első olyan eszköz volt, amelynek valós idejű autonóm vezérlése a fedélzeti képfeldolgozáson keresztül lett megvalósítva.
A Szaturnusz és a Titán plazma-környezetének vizsgálata
A Cassini küldetés célja a Szaturnusz bolygónak, a holdjainak, és nagyon összetett plazma-környezetüknek a tanulmányozása. Az egyik fő cél a Titán hold vizsgálata, amely egyedülálló a Naprendszerben található számos hold között. Intézetünknek a Cassini küldetésben részt vevő tudósai és mérnökei új elemekkel gazdagították tudásunkat a Szaturnusz magnetoszférájáról és a Titán holdról. Intézetünk a plazma (CAPS - Cassini Plasma Spectrometer) és magnetométer (MAG) műszerek megépítéséhez járult hozzá, a földi kiszolgáló berendezések biztosításával, amelyek a Cassini űrszonda csatlakozóit szimulálják.
Az első sima landolás egy üstökösmagon
Részt vettünk a Rosetta program RPC (Rosetta Plasma Consortium) plazmafizikai eszköz kifejlesztésében a keringő egységben, és a leszállóegység központi számítógépének fejlesztésében. Az űrszondát az Európai Űrügynökség (ESA) indította el 2004-ben, és 10 évig repül, mielőtt a berendezés leszállna az üstökös felszínére.
Megosztott számítógép rendszer
A Plazma Hullám Komplex (Plasma Wave Complex, PWC, orosz neve Obstanovka) rendszer fő célja a magnetoszféra és az ionoszféra dinamikus folyamatainak tanulmányozása, amelyekhez elektromágneses jelenségek széles skálája társul, egy állandó, hosszú távú megfigyelőhely révén a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetéről. A PWC Csoport egy nemzetközi konzorcium, résztvevőkkel Bulgáriából, Angliából, Magyarországról, Lengyelországból, Oroszországból és Ukrajnából. A PWC számítógép-rendszere, amelyet mérnökeink fejlesztettek ki, egy megosztotti intelligencia rendszer, ami háromprocesszoros saját helyi hálózatán működik. Ennek a hálózati felépítésnek meg van az az előnye, hogy megnövekedett az adatgyűjtő kapacitása és megbízhatósága, és különleges elektromos szigetelési követelményeknek tesz eleget a kísérletek és a fedélzeti elektronika között. A PWC rendszer tizenegy érzékelőt tartalmaz, amelyekből adatait gyűjti.
Látogatás a Merkúrhoz
Csoportunk mérnökei befejezték az ESA’s BepiColombo küldetés Plazma Ion Kameráját (Plasma Ion Camera, PICAM) működtető tápegységének elektromos modeljét. A küldetést 2014-ben indítják a Merkurra. A PICAM egy ion tömegspektrométer, ami teljes-ég kameraként működik töltött részecskék számára, hogy tanulmányozhassuk azoknak a folyamatoknak a láncolatát, amelyek révén a talajból semlegesen kibocsátott részecskék végül ionizálódnak és áthaladnak a Merkur környezetében. A PICAM szolgáltatja majd az alacsony, 3 keV energiájú ionok tömegösszetételét, energia- és szög-eloszlását a Merkúron.
Automatizált kalibrációs rendszer
Az ESA Venus Express szonda a Vénuszi atmoszférát és felhőket tanulmányozza példátlan részletességgel és pontossággal. Az ASPERA-4 (Analyzer of Space Plasmas and Energetic Atoms, Űrplazmák és energiával rendelkező atomok analizátora) vizsgálja a kölcsönhatást a napszél és a Vénuszi atmoszféra között, meghatározza a plazma folyamatok behatását az atmoszférára, a plazma és a semleges gáz globális eloszlását, tanulmányozza az energetikus semleges atomokat, ionokat és elektronokat, és analizálja a Vénusz-közeli környezet egyéb vonásait. A Mars Express és a Venus Express egyidejű megfigyelései megadják a tudósoknak azokat az adatokat, amelyekkel megvizsgálhatják a két bolygó légkörének kifejlődését. Mindkét űrjármű visz egy ASPERA-t. Ez lehetővé teszi a tudósok számára, hogy közvetlen összehasonlításokat végezzenek a két bolygó között. A Wigner RMI mérnökök kifejlesztettek egy automatikus számítógép-rendszert az IRF-nél (Kiruna Svédország) levő kalibrációs rendszerhez . Az automatizált számítógépes rendszer egy szokásos PC-ből és három beágyazott processzorból áll, amelyek galvanikusan szigetelve vannak, hogy hiba esetén elkerüljék a magas feszültség átterjedését. A múlt évben a tudósok elvégezték a szoftver- és hardver-módosításokat a Kirunai kalibrációs rendszeren, amelyek a Venus Express űrszonda ASPERA-jának utókalibrálásához szükségesek voltak.
