A Nature Physics-ben jelent meg Diósi Lajosnak olasz kutatókkal közös cikke [1] melyet egyidejűleg a lap külön is recenzál [2] és a Science Magazin is ismertet [3]. Utóbbi címsorban a "kvantumfizika egyik legnagyobb paradoxonjára adott vezető magyarázatnak" nevezi a hullámfüggvény kollapszus gravitációs eredetű Diósi-Penrose-elméletét [4]. A Nature Physics cikk szerzői ezt az elméletet vizsgálták egy közvetett kísérlettel az olasz INFN Gran Sasso Laboratóriumban. A Science-nek Diósi elmondja: "Harminc éven át szembesültem állandó kritikával Magyarországon, hogy olyasmin spekulálok, ami egyáltalán nem tesztelhető". A Gran Sasso közvetett kísérlet szignifikáns negatív eredményt adott az elmélet egy Penrose-féle változatára. A Science recenzens G. Musser a címben teszi hozzá: "Elveszhet" a "vezető magyarázat", de végül megírja: Penrose készül egy javított változatra.
Az olasz INFN Gran Sasso LaboratóriumFotó: Tommaso Guicciardini/Science Source
A Gran Sasso kísérlet alapja, hogy a spontán kollapszus mostani elméletének velejárója a részecskék rendkívül kicsiny, a G gravitációs és a h Planck állandók szorzatával arányos szakadatlan rezgése, mely az atommagokat és elektronokat fotonok kibocsátására kényszeríti. A kibocsátási ráta egy-egy töltésre kimutathatatlanul alacsony, de egy makroszkopikus testben az eredő kibocsátás már mérhető. A Gran Sasso Laboratórium eleve a kozmikus háttérsugárzás árnyékolására készült 1,5 kilométer mélyen a hegy gyomrában. Detektoruk ólom árnyékolóval körülvett teáscsésze méretű germánium kristály melyben röntgen fotonok elektromos jelet keltenek. A 2014-15-ben két hónapos összidejű mérés 576 fotont jelzett, a háttér rádioaktivitásból becsült szám 506 volt. A háttér feletti fotonszám több nagyságrenddel alatta van az elmélet Penrose-féle változatának jóslatától és új korlátot ad a Diósi-féle változat levágási paraméterére.
Az cikk szerzői:
Elméleti fizikusok: A. Bassi (Università di Trieste), L. Diósi (Wigner FK), S. Donadi (Frankfurt Institute for Advanced Studies)
A kísérleti fizikusok: C. Curceanu, M. Laubenstein (INFN), K. Piscicchia (Enrico Fermi Research Centre)
HIvatkozások:
[1] https://www.nature.com/articles/s41567-020-1008-4
[2] https://www.nature.com/articles/s41567-020-1026-2
[3] https://www.sciencemag.org/news/2020/09/one-quantum-physics-greatest-pa…
[4] https://en.wikipedia.org/wiki/Diósi-Penrose_model
