A díjról

A Györgyi Géza Díjat elődünk, az MTA Részecske- és Magfizikai Kutatóintézete alapította a fiatalon elhunyt kiváló elméleti fizikus emlékére. 

Györgyi Géza 1953-tól haláláig dolgozott körünkben, a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutató Intézetében, valamint az elődeinek tekinthető szervezeti egységekben. A fizikai tudomány doktora volt, az ELTE c. egyetemi tanára. Számos szakmai elismerésben részesült, így többek között a Schmid Rezső Díjban, valamint a KFKI Intézeti Díjában. Tevékeny részese volt a szakmai közéletnek, tagja számos akadémiai bizottságnak, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Tanácsának és a Fizikai Szemle szerkesztőbizottságának.

Az elméleti fizika számos klasszikus területét művelte eredményesen. Még egyetemi hallgatóként alapvető munkát jelentetett meg az energia-impulzus tenzor fizikai jelentéséről polarizálható közegekben. Érdeklődése később a magfizika felé fordult, hiánypótló „Elméleti Magfizika" c. könyve két kiadást ért meg, és több idegen nyelvre is lefordították. A részecskefizika terén legjelentősebb munkája a szakmai körökben „Györgyi-Goldhaber" modell néven ismert elméleti konstrukció, amelyben fontos, később újra felfedezett tömegrelációt fogalmazott meg. Vizsgálatai során előszeretettel alkalmazta a csoportelmélet eszközeit. Neki magának a legnagyobb örömet a Kepler-probléma csoportelméleti vonatkozásait tisztázó, jelentős figyelmet kiváltó vizsgálatai szerezték. Következetes alapvető vizsgálatai eredményeképpen a csoportelmélet utolérhetelen tisztaságú szemléletmódjának hazai prófétája és főpapja lett. A magyar fizikusok idősebb generációjának jelentős része tőle és előadásaiból tanulta meg a csoportelmélet alapjait, a szimmetriák alapvető fontosságát, és jutott birtokába hasznos eszköznek saját munkájához is. Az idő múlásával figyelme az alapvető jelenségek vizsgálata felé fordult, így jutott el a modern fizika legegyszerűbb és legmélyebb jelenségéhez: a hidrogénatom színképéhez. Itt mutatta meg, hogy a differenciálegyenletek formalizmusa helyett a csoportelméleti szimmetriák kiaknázása is teljes tárgyalást tesz lehetővé, amely nem csupán a spektrumot, hanem az átmenetek szabályait is megadja. E kutatásai tovább öregbítették korábbi eredményeinek köszönhető nemzetközi hírnevét.

 

Tudománytörténeti tevékenysége is jelentős, rendkívül fontosnak tartotta a régi értékek megőrzését és ápolását. Neumann János és Ortvay Rudolf levelezésének publikálása többek között fontos hozzájárulás volt a modern XX. századi magyar fizika történetéhez.

 

Kimeríthetetlen akaratereje volt. Csak ilyen egyéniség volt képes legyőzni a bénító tehetetlenséget, ugyanakkor töretlenül folytatva vizsgálódásait a szimmetriák hatalmas és sok meglepetést rejtegető területén. Mintegy húszéves alkotó periódusának több mint a felét súlyos betegen, gyermekparalízistől bénultan kellett leélnie, de korai haláláig példamutatóan tevékeny, alkotó életet folytatott.

 

E kiemelkedő kutató emlékét az RMKI azzal tudja legjobban megőrizni, hogy 1995-ben Györgyi Géza Díjat alapított fiatal kutatók számára, amelyet évente adnak ki az arra érdemeseknek.

 

Eddigi díjazottak

2019 - Varga-Kőfaragó Mónika

A kvark-gluon plazma vizsgálata szögkorrelációs mérésekkel

2018 - Kovács Róbert

A termodinamika szerepe az anyagi viselkedés leírásában

2017 - Dzsotján Dávid

2017 - Hamar Gergő és Oláh László 

Detektorfizikai kutatások és fejlesztések nagyenergiás részecskék azonosításához

2016 - (nem adták ki)

2015  -  Pápai Mátyás       

Vaskomplexek elektronállapotainak elméleti vizsgálata.

2014  -  Németh Zoltán     

Nanoméretű fázisszétválás kobalt perovszkitokban.

2013  -  Ürmössy Károly    

Hadron spektrumok elméleti leírása, különösen a kis transzverz impulzus tartományban.

2012 - Tóth Gábor Zsolt   

Szórási folyamatok, aszimptótikus állapotok tulajdonságai a részecskefizika és az általános relativitáselmélet területén.

2011 - Merkel Dániel     

Mágneses vékony rétegek vizsgálata és módosítása, vékony réteg kutatási berendezések fejlesztése.

2011 - Vértesi Róbert

Az η' mezon tömegcsökkenése és a hadron forrás szerkezete 200GeV-es Au +Au ütközésekben.

2010 - Debreczeni Gergely és Hernáth Szabolcs            

Az RMKI GRID-állomásának kiépítése, fejlesztése, annak elérhetővé tétele más tudományágak művelői számára.

2009 - Molnár Levente              

A hadronokat alkotó kvarkok és gluonok speciális állapotának megfigyelése és értelmezése arany-arany ütközésben.

2008 -  László András   

A nagy energiás jetekből keletkező nagy impulzusú hadronok számának csökkenése ólom-ólom atommag ütközésekben a CERN SPS energián.

2007 - Kiss Tamás        

A hippokampális ritmusok kialakulásának vizsgálata.

2006 - Barnaföldi Gergely Gábor          

Nukleáris effektusok vizsgálata a CERN és a RHIC részecskegyorsítók nagyenergiás nehézion ütközéseiben.

2006 - Major Márton  

Doménszerkezetek vékony rétegekben.

2006 - Szalisznyó Krisztina        

Hiperpolarizáció aktiválta konduktanciák szerepe az agytörzs egy hallórendszer magjában.

2005 - (Nem adták ki)

2004 - Böhm Gabriella               

Gyenge Hopf algebrák és Hopf algebroidok.

2003 - (Nem adták ki)

2002 - Németh Zoltán               

A bolygóközi mágneses tér kis léptékű szerkezetének a töltött részecske transzportra gyakorolt hatásának vizsgálata. Az eredmények hozzájárultak a részecskék átlagos szabad úthosszát befolyásoló jelenségek, és a mágneses térre merőleges részecske transzport jobb megértéséhez.

2001 - (Nem adták ki)

2000 - Deák László       

Közös optikai formalizmus kidolgozása a szinkrotron Mössbauer-reflektometria (SMR) és a polarizációfüggő neutronreflektometria spektrumok kiértékelésére. Kimutatta, hogy az elektronikus és a nukleáris szórás interferenciájának következtében egy nem várt csúcs jelenik meg az időintegrális SMR spektrumokon, az elektronikus teljes visszaverődés határszögénél.

1999 - Siklér Ferenc    

A maganyag lehetséges kvark-gluon-plazma állapotának kialakulásának vizsgálata az emittált részecskék korrelációjának mérésével és analízisével a CERN-ben végzett nehézion-ütközési kísérletekben.

1998 - Gergely Árpád

A szoros relativisztikus kettős rendszerek gravitációs sugárzása által keltett energia- és impulzusmomentum veszteségek kiszámítása. Ezek az eredmények az épülő LIGO és VIRGO gravitációs obszervatóriumok megfigyeléseinek feldolgozásához is nélkülözhetetlenek.

1998 - Veres Gábor     

Az RMKI MT-1M tokamak hétszeresen ionizált volfram energiaszintjeinek meghatározása. A semleges szén, nitrogén és a semleges és egyszeresen ionizált oxigén relatív átmeneti valószínűségeinek mérése a NIST-ben (USA).

1997 - Grőbler Tamás

A szaginformáció feldolgozásában szerepet játszó kaotikus aktivitás-keletkezés strukturális feltételeinek megállapítása numerikus bifurkáció analízissel.

1997 -  Juhász Antal     

A Mars két holdjáról a bolygóközi meteoroidok folyamatos bombázása következtében kilökött porszemcsék dinamikájának vizsgálata. A Mars körül lévő porgyűrű fizikai tulajdonságainak, köztük a sűrűségeloszlás és az optikai mélység kiszámítása.

1996 - Csörgő Tamás  

Az LCMS koordináta rendszer bevezetése, amely a Bose-Eistein korrelációs kísérleti és elméleti kutatások standard eszközévé vált a nagyenergiás nehézion fizikában.

 

A Györgyi Géza Díj ügyrendje